Adél így nyomja...
Ez a weboldal, egy könyvről szól. Szerintem jó kis olvasmány, szabadidőben!!!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
1.fejezet
A mai napom volt az eddigi legdurvább! Voltam anyával bevásárolni, és vettünk rengeteg sulis cuccot! Pl.:Egy nagyon jó, csuka formájú tolltartót, egy olyan táskát, ami olyan mint egy farmernadrág, és egy baromi jó ceruza készletet, meg hozzá rengeteg többszínű tollat! (piros, fekete, zöld, kék, pink, narancs, citrom, és lila tollak 
)
)Amint hazaértünk, kiderült, hogy a báttyám nincs is otthon! (persze mi egy hónapja költöztünk ide,Budapestre, szval még csak haverja sem lehet!) Míg vártuk, hogy hazajöjjön, anya vacsit főzött, én átnéztem az órarendem, és lelkileg felkészültem a holnap utáni első gimis napomra!
Mire Bence (a báttyám) hazaért, anya kész lett a vacsival, szval megvacsoráztunk!
Bencéről: 3 éve gimis, persze az előző suliban sem voltak olyan nagy barátai, csak haverjai, akik csak kicikizni tudták 
. Bence 16 éves, nem a leg rondább, és ezzel arra gondolok, hogy egész helyes a bratyuskám! Teljes neve: Szalai Bence.
. Bence 16 éves, nem a leg rondább, és ezzel arra gondolok, hogy egész helyes a bratyuskám! Teljes neve: Szalai Bence. -Gyerekek! Alvás! -na ez az,a amit nem vártam. Azaz hogy anya elküldjön aludni 
-Már is! -kiáltottam vissza, de persze sunyiban még telóztam! Mellesleg, a szobám olyan, mint egy csatatér . Nagyon rendezettlen!
. Nagyon rendezettlen!Ma este elég fura álmom volt, mert álmomban egy helyes fiút látam...
Személyleírás: Szőke hajú, kékes-zöld szemű, magas, és egy farmer nadrág, meg kék-fekete csíkos kapucnis pulcsi volt rajta! A haja lelapított, és mint mondtam szőke.
Na, mindegy! És akkor anya szólt, hogy:
-Reggeli!!! Gyertek! -gyorsan kipattantam az ágyból, és rohantam le! (azért 'le', mert emeletes házunk van.)
Reggelizés közben kopogás hallatszott, és anya megkért, hogy nyissak ajtót! Apa állt az orrom elött, és amint megláttam, a nyakába ugrottam, azzal a báttyám is odajött.
Fura, mert apa, és anya egy bizonyos 'szájra puszi'val köszönnek, ami az ő állításuk szerint, nem csók!
Reggeli után apa elvitt minket a mekibe, ahol baromi finom utóreggelit ettem. Utóreggeli után, leugrottunk apával a Dunapartra, és a Budai Várba. Később, olyan 4:23 körül éhes lettem, szóval beugrottunk a kisboltba, és a pékségbe, utánna a nagy '1000' törzsű fa alatt nekiálltunk uzsizni. Ez a fa azért 1000 törzsű, mert rengeteg törzse van, és olyan mintha ki lenne dőlve, ezért még az 5 évesek is rá tudnak mászni.
És a nap vége elött, elmentünk fagyizni, én egy finom eper, vanília, csokit ettem, mogyoró öntettel.
Sajna, elérkezett az a pillanat, amire nem vártam. A hazamenetel... Mivel holnap suli, muszáj hazamenni. Apától könnyes szemmel búcsúztam, de az vígasztalt, hogy minden 2. hétvégén el jön értem.
Nagyon jó nap, kivéve egy dolgot, tudatában voltam annak, hogy holnap suli. Miután apa elment, leültem a laptopom elé, és felnéztem Facebookra. A régi ismerőseim közül, csak egy genyadék (már bocs) Polmert Norbert (:D) Volt fenn, Gondoltam akkor inkább, az esemesezésnél maradok.
8:30 kor, hallatszik anya hangja:
-Jóéjszakát!!! -mégis ki alszik el fél 9-kor? Röviden, folytattam az esemesezést apával, és egy barátnőmmel, akivel nyár elején (még mielöt ide költöztünk) találkoztam.
9:30 kor, már aludtam.
2.fejezet
Reggel 8-ra kellett beérni a suliba, szóval sietnem kellett. Első tanítási nap!!!
Már nagyon vártam, ezt a napot!
-Adél, siess! Fél nyolc múlt! -na ennek hallatán siettem is! Elég jól néztem ki. Azaz: Egy fehér sapi; (a hajamhoz megy, ami egyenes, hosszú, fekete) egy sötékék-fekete kockás ing, fehér alapon; erre egy fehér pulcsi, amin ez áll: I O Myself; (szeretem magam) egy fekete csőgatya; és egy fekete tornacsuka.
Anya vitt engem suliba. Nem volt akkora felhajtás, kivéve, hogy ünneplőbe kellet menni, szóval anya hazament az ünneplőmért, és elhozta a suliba, ahol átvettem, és a rucim a táskámba raktam.
Az Diri (igazgató) átvezényelt a sporiba (sport csarnok, tornaterem). Amikor átértem, az ofőm, aakivel már találkoztam, mondta, hova üljek. Egy hozzám hasonlító lány, és egy elég menő fiú közé ültem le. És akkor eszembe jutott az álmom... A srácon nem volt ünneplő, csak egy szakatt, fekete farmer; a haja is szőke volt, és a pulcsia, kék-fekete csíkos... szeme, mint...mint... nem is tudom, olyan kékes-zöld :D; pont amjen fiúról álmodtam. Amint megláttam... Innentől tudjátok!
Amikor vége lett ennek az egész felhajtásnak, visszavettem a rendes rucimat, és a terembe mentem. A középső sor 3.padjába ültem, elöttem ült egy lány, aki hasonlított rám. Mögöttem ült Ő.
-Szia! -köszöntem. -A nevem Adél!
-Cső! Benjámin vagyok. -mondta -De nyugodtan hívj Menyusnak -Mikor mondta, halvány mosolyra húzta a száját.
-Inkább Beninek hívlálak. -mosolyodtam el.
-Nekem mindegy! -mondta, majd egy kicsit arrébb nézett, a deszkámra. -Gördeszkázol? -kérdezte, mire bólintottam. -Nincs kedved eljönni szerdán 3 órára a parkba? Felmérném a tudásod. -mosolyodott el.
-De, szívesen. -válaszoltam, és előrefordultam.
Ekkor egy arcot láttam magam elött.
-Szia! Kriszta vagyok! -mutatkozott be az elöttem ülő lány.
-Szia! Adél. -köszöntem vissza!
-Mizu? -kérdezte, mintha már 10 éve barátok lennénk.
-Semmi. Veled? -kérdeztem vissza udvariasan.
-Semmi különös. Hallottad már Avril Lavigne When you're gone -című számát? Nagyon jó, és sírós a klippje.
-Még nem. -amint ezt kimondtam egy fülhalgatót adott a kezembe, amit beledugtam a fülembe. A telójáról a klippet is néztük, és egy jót sírtunk rajta, amikor belépett a terembe az Ofő.
-Na szóval... -kezdte -az első gimis év kezdete, gondolom mindenkinek fura. Persze van akinek a második. -ezzel Árpira gondolt. -Remélem, az osztály jól összekovácsolódik az évek során. -ebben biztos lehet. -Na, de térjünk rá a tantárgyakra, szünetekra, meg a hasonlókra. -ennek a mondatnak a hallatán, az egész osztály tapsolt. -Lenyogodni!... Haggyátok abba! Szóval akkor a szünetek: a szünetekben ki kell menni, kivéve 2.szünetben, mert az "kaja" szünet. -ezek után elmondta, hogy akinek nincs kész a házia, szünetben bentmardhat megírni, meg az órákról aki késik, az szaktanárit is kaphat, meg minden mást.
Suli után Krisztával elmentünk a parkba, akol ott voltak az osztálytársaink közül páran, és köztük volt Beni. Leültünk egy padra, és zenét hallgattunk, amikor Beni odalépett hozzánk.
-Heló! Mizu? -kérdezte.
-Semmi különös. -válaszoltam.
-Ok! Adél! -fordult hozzám Beni. -Jössz pár kört? -nyögte ki végre.
-Persze! -kaptam fel a deszkám. -Mész, vagy mennyek? -kérdeztem
-Mehetsz előre. -mire én mentem pár kört.
-Nagyon jól deszkázol. -Megdícsért!!! O-O Najó, mindegy. *_*
-Köszi! -Mondtam, miután feleszméltem, a "megdícsért" dologból.
-Na, jó holnap találkozunk, mostmár spuri haza, mert be van borulva! -mondta, majd elmosolyodott.
-Oki! -válaszoltam, és elindiltam haza. Kiderült, hogy Kriszta arra lakik, amerre én is. Na, jó. Azért nem közvetlen, de egy ideig elkísért, aminek örülök, mert legalább van kivel mennem. Persze egész úton Avril Lavigne számait hallgattuk, ami egész jó volt, csak kicsit unalmas. De, legalább hallgattunk, Katy Perry, Christina Perri, Kerozin, Miley Cirus, és Niki Minay számokat is.
Mikor hazaértem, anya kérdőre vont arról, hol voltam? Fura, mert anya mostanában nagyon ügyel rám. Lehet, hogy az új környezet miatt. Hiszen Pest uccái nem a leg biztonságosabbak. Szóval, elmeséltem anyának, hogy miért jöttem ilyen későn. Anya nagyon mérges volt rám, de azért elengedett engem, én pedig felrohantam a szobámba. Utánna felnéztem Facebookra. Bejelölt még 4 osztálytársam, és még 2 felsőbb éves. Vissza is jelöltem őket, aztán valaki rám írt. Beni... Beni írt rám! Ezt írta:
B: Cs! Mizu?
É: Hi! Smmi különös. Veled? Gondolom elkapott az eső. :)
B: De el ám. :D
É: Értem. És még te küldtél engem haza.
B: Hát igen. Akkor jössz szerdán is?
É: Aha, valószínű. Csak...
B: Csak?
É: Csak anya nem biztos, hogy engedi, mert ma is nagyon
lecseszett, mert későn jöttem.
B: Anyud nagyon figyel rád, melír...
É: Hogy érted, hogy melír?
B: Melír, mert a fekete hajadban zöld, és kék melír
van.
É: Értem.
B: Na, lépek! Cs!
É: Szasz!
Ő írt rám, nem én rá! De mindegy! Amint befelyeztem a gépezést, lementem vacsizni, majd aludni.
3.fejezet
Ma 8 órára kellett beérni a suliba. Reggeli közben megkérdeztem anyát, hogy:
-Ma suli után mehetek deszkázni a haverokkal?
-Nem. -válaszolt anya öviden.
-De miért? Olyan jó lenne, és 4 óra elött hazaérnék.
-Akkor sem.
-Csak azért nem, mert tegnap nem szóltam ide, hogy később jövök, igaz? -kérdeztem örjöngve, habár semmi értelme sem volt a hisztinek. Dübörögve mentem fel a lépcsőn, becsaptam magam mögött az ajtót, és hisztirohamot kaptam.
-Adél, bemehetek? -kérdezte anya az ajtóm elöl.
-Gyere! -kiáltottam, közben megtöröltem a szemem.
-Figyelj Adél...
-Nem, te figyelj! -szakítottam félbe anyát. -Ne haragudj, a hirtelen hisztirohamomért, csak... csak...
-Csak hirtelen rádtört, igaz?
-Igen. Akkor?
-Menny, de 4 óra körül legyél itt!
-Köszi!!! -ugrottam anya nyakába.
-Szívesen, de most siess, mert negyed van! -szólt rám anya.
-Oké! -és már indultam is, mert deszkával akartam menni. A sarkon találkoztam Krisztával, akivel együtt mentem. Felpattant a deszkámra, és ahogy csak tudtam gurultam. A park elött is el kellett menni, a sulihoz, és a park 100 méterre van a gimitől, mivel még csak fél volt, gondoltam beugrok kicsit gyakorolni a parkba, amikor valaki utánunk kiáltott:
-Adél! -azonnal megfordultam, amikor meghallottam a hangot. -Várj! -lépett mellénk Beni.
-Szia! Igen? Miért rohansz ennyire? -kérdezősködtem.
-Ezt elejtetted! -adta a kezembe a telefonszámot.
-Miért volt ez olyan fontos?
-Nem tudom, nem néztem meg, gondoltam kellhet.
-Értem. Köszi, hogy nem nézted meg. -amikor ránéztem, elvesztem a szemében, amikor hirtelen megállt mellettünk egy autó.
-Nem száltok be? -kérdezte Móti.
-Én most nem. -válaszoltam.
-Nekem nyolc! -válaszolta Beni, és bepattant a kocsiba.
-Én sem! -mondta Kriszta, majd Móti megrántota a vállát, és szólt az apjának, hogy mehetnek.
-Akkor mi mennyünk gyorsan, mert elkésünk! -szóltam.
-Jó! -válaszolta Kriszta, majd sétáltunk tovább, a suliig.
Odaértünk a sulihoz,és csöngött a telóm. Anya volt. Felvettem.
-Szia kicsim. Itthon maradt az uzsid.
-Van nálam pénz, majd veszek enni.
-De az elég egész napra?
-Igen, de most leteszlek, mert be kell mennünk. -füllentettem.
-Jó. Szia! -köszönt el anya, és gyorsan kinyomta a telefont, én pedig beszéltem tovább Krisztával. Mindent átbeszéltünk, amikor szóbakerültek a fiúk, és én egy pillanatra lefagytam.
-Neked ki a szerelmed? -kérdeztem remegő hangon.
-Jelenleg nincs, de volt. A neve, Vince... -válaszolta, közben láttam rajta, hogy ez nehezen érinti, és próbáltam témát váltani, mikor Kriszta megszólalt:
-Na, és neked meg Beni a nagy ő, vagy nincs igazam? -kérdezte mire ledöbbentem. -Hahó, válaszolj! -szólt, mikor feleszméltem az ámulásból.
-Pff. Nem dehogy, miért lenne? Amugy is, még sosem voltam szerelmes, és remélem nem is leszek még egy ideig. -füllentettem Krisztának, majd gyorsan a szekrényemhez siettem.
-Nem kell kamuznod Adél, nekem bármit elmondhatsz, hisz barátok vagyunk, és rajtad kívül nincs is barátom, szóval még csak kikotyogni sem bírnám. -válaszolta logikusan, mire én felé fordultam, és kijelentettem:
-Nem vagyok szerelmes. Főleg nam a legmenőbb srácba a suliból. -és mikor mondtam, hallatszott a hátunk mögül egy hang:
-Beniről van szó? Ugye milyen hejes, és cukii srác? -kérdezte a hang, mire megfordulunk. Lilla állt mögöttünk.
-Nem hejes. Inkább ronda. -jelentette ki Kriszta.
-Ízléstelen vagy Kriszta... Na, Szerinted? -fordult felém, mire hirtelen nagyot dobbant a szívem, mert nem akartam, hogy ízléstelennek nevezzen, de azt sem akartam, hogy vetélytársak legyünk, mert az ijen lányokra ez jellemző.
-Hát... -Fordultam a szekrényem felé. -Nem a leghejesebb fiú, de nem is ronda. -válaszoltam.
-Szóval szerinted hejes? -nézett rám gyilkos pillantással.
-Hé, te kérdezted. Ne nézz így. -szóltam. -Amúgy sem azt mondtam, hejes, hanem azt nem ronda.
-Ó. Értem. -nézett rám kicsit értelmetlenül. -Na, akkor megyek, mert elkések tesiről. -jelentette ki, majd sietve a szekrényéhez robogott.
-Adél... -csapta be a szekrényét Kriszta. -Nagyon látszik hogy tetszik valld be! -szólt, mire kitálaltam neki...:
-Jó, igazad van szeretem, nem titok elötted. De senkinek ne mond el, még akkor se, ha meggyilkolnál. -kértem.
-Oké, köszi hogy elmondtad. -mosolyodott el. -Na de most siessünk tesire. -nyitotta ki újra a szekrényét, majd kivett egy fekete-fehér kockás tesizsákot, amin egy 3D-s koponya pillantott vissza rám, mire én is kivettem a zöld-kék-fekete-lila-fehér firkás tesizsákom.
Mikor átértünk a csarnokba, az öltözőbe siettünk, majd meghallottuk Avril Lavigne-Smile -című számát. Kriszta telefonnya csörgött. Az apja kereste. Ennyit hallottam a telefonból:
-Szia Krisszi!
-Apa, ne most. Suliban vagyok.
-Jó, bocsi hogy zavarlak, de hétvégére terveztem valami ütőset!
-Apa, majd ha hazaértem megbeszéljük. Szia! -ezzel lerakta a telefont, mi pedig Lilla, és a "talpnnyalói" röhögését hallottuk.
-Szép, Kriszta. Most nagyon menő leszel. Szia Krisszi blabla... -gúnyolódtak, mire Kriszta odalépett hozzájuk. -Jézusom... most meg fog ölni... -gúnyolódott tovább Lilla, mire Kriszta képenvágta. Éppen szólni akartam hogy nyugi, de elkéstem. Lilla Krisztának esett. Mindannyian próbáltuk szétszedni őket, de nem sikerült. Mire odaértünk Kriszta a földön, Lilla mellette. Szegény Krisztának nagyot koppant a feje a padlón. Mind a ketten vörös fejjel, könnyes szemmel, duzzogva léptek a terembe.
-Kádár Kriszta, Mázó Lilla, veletek meg mi van? -kérdezte a tanár.
-Krisza egy elmebeteg állat. -jelentette ki Lilla, mire Kriszta egy nagyon szúrós pillantást vetett rá, és csak ennyit fűzött hozzá:
-Miért, te mi vagy hercegnő? -kérdezte.
-Hát nem egy abnormális idióta. -válaszolta gúnyolódva Lilla, mire Kriszta elkiáltotta magát:
-Na, jó elegem van. -ezzel le is teperte, mire a tanár, és az összes fiú, és lány próbálta őket szétszedni. Mikor sikerült lefuttatott velük 10 kört, hátha megnyugszanak. De nem úgy lett. Lilla elesett, én kiáltottam Krisztának hogy vigyázzon, mert épp a plafont bámulta, és el is esett, persze Lillában, amiből megint veszekedés lett, ígyhát leültette őket, mi pedig fociztunk. Óra után az öltözőben Lilla megszólalt:
-Grat. Oké, hogy nem vagy normális, de még rám is ugrassz, mikor elesek? -kérdezte.
-Nem ugrott rád, csak nem oda figyelt. nem láthatta, hogy ott vagy. -védtem meg Krisztát.
-Aha, nem oda figyelt... Ha valaha véletlen autót fog vezetni, akkor sem direkt fog karambolozni, és nem direk fog nem odafigyelni? -kérdezte, én gondoltam inkább nem folyok bele a veszekedésbe, gyorsan átöltöztem, és megvártam Krisztát, amikor a tesitanár berontott.
-Na, miért is kezdődött a veszekedés? -erre Kriszta, és Lilla egyszerre kezdtek el beszélni. Mind a kettőjük másik történettel állt elő. -De engem nem a ti mesétek érdekel, hanem az igazság, mert mind a ketten mást fogtok állítani. Na valaki? -nézett körbe, mire én, Bea, és Szandi feltettük a kezünket, ekkor Kriszta egy szúrós pillantást vetett rám, de mielött le tudtam volna rakni a kezem, a tanár felszólított:
-Igen Adél? -kérdezte.
-Hát tanárnő az úgy volt, hogy Krisztát felhívta az apukája, és gyorsan megbeszéltek valamit, habár ne, nagyon lehet telefonálni, de akkor Lilla elkezdte cukkolni, mire Kriszta ideges lett, és megütötte Lillát, erre Lilla leterítette a földre, és verekedni kezdtek. Nem is bírtuk nagyon szétszedni őket, aztán egy kis idő után Kriszta engedett, és tűzvörös fejjel feláltak. Ebből kezdődött az egész. -válaszoltam, mire Kriszta, és Lilla is egymásra néztek, aztán rám, és bólintottak.
-Igazad van. -szólt Kriszta. -Bocsi Lilla, hogy megütöttelek. -mondta, majd rám pillantott, én bólintotam.
-Nem érdekelsz. Haggy békén! -szólalt meg Lilla, mire mindenki szúrós szemmel nézett rá. -Akkor sem érdekel. -mondta, majd kiviharzott az öltözőből. Utána robogott a tanár, majd kicsörtetett a többi csaj is, utánuk mentünk mi is. Végre a terembe értünk. Krisztának azonnal a fejéhez lettek vágva nem a legkedvesebb szavak, és nem a legpuhább alufóliagolyók.
-Szép volt Kriszta. Csak ha lehet legközelebb ne tesióra közben gyilkold meg Lillát, hanem utánna, pl.: Magyaron. Alig volt 15 percünk focizni a hisztitek miatt. -kiáltott Móti.
-Grat, most miattad nem volt tesi. Kösz szépen! -szólt Domi.
-Szerintem nem volt olyan gáz. -szólt Beni. -Pont nem volt kedvem tesizni. -mosolyodott el, majd mindenki ledöbbenve nézett rá. Pont aki gördeszkázik, nincs kedve tesizni? Ez milyen már?
-Remélem, már kifelé tartotok, szólt az ofő, mire mi elcsendesedtünk, és indultunk az udvarra. Kriszta ott már nem bírta tovább, és sírvafakadt. Szegény. Mindenki vele kiabált, és nem a Krisztán röhögő Lillával, aki mellesleg egy bunkó paraszt (srry, de máshogy nem bírtam kifelyezni magam) . Becsengetésig vígasztaltam Krisztát, és mikor végre beértünk, megint mindenki kiabált, csak most Lillával, amin meg Kriszta röhögött.
Suli után Kriszta hazament, én meg a parkba indultam volna, amikor Lilla odalépett mellém:
-Hogy barátkozhatsz ezzel az idiótával? -kérdezte, mire felé fordultam.
-Kérlekszépen, úgy hogy ő nem olyan bunkó, mint te. -vágtam vissza, mire Lilla mélyen a szemembe nézett, aztán az égre.
-Adél. Ő nem olyan rendes, hidd el. -mondta, majd újra rám nézett.
-Ezt hogy érted? -kérdeztem.
-Úgy, hogy én általános óta ismerem. Akkor még barátok voltunk. És nem olyan rendes mint hiszed. -mondta, mire ledöbbentem. -Na, de most mennem kell. -szólt, majd rámmosolygott, és elindult. Mi az hogy barátok voltak? Én ezt nem értem. Mindegy, mennem kell a parkba. Egész jó volt a deszkázás, egészen addig, míg el nem estem. Utánna felhívam anyát, hogy eljönne-e értem, 2 perc múlva ott is volt. Mikor hazaértem felnéztem facebookra. Kriszta, Lilla, Beni, Móti, Bea, és Oszi is online volt. Egymás után 3 ablak jelent meg. Először Krisztáé:
K:Tudod mi volt olyan fontos, hogy apa suli közben zavarjon?
É:Nem. Mi?
K:Pénteken suli után, Amerikába megyek apával, Avril Lavigne koncertre, és magammal hozhatok valakit, mert anya nem akar jönni. Jösz?
É:Igen, de azonnal suli után hozzátok?
K:Aha, de hétfőn hajnalban érünk haza.
É:Hajnalban? Nem lehetne Vasárnap este? Hétfőn suli.
K:Tudom, én is kérdeztem, de egy napot csak kihagyhatunk.
É:Jó, megkérdezem anyát.
K:Oké. Nah, de most megyek, mert kezdődik a műsorom. Szia!
É:Oksi. Szia!
Ezek után megnéztem a másik üzenetet. Apa volt:
A:Szia prücsök! Mizu? Várod már a hétvégét?
É:Miért mi lesz a hétvégén?
A:Hát, hétvége
É:Ja, akkor igen. Lehet hogy Avril koncertre megyek.
A:Az jó. Na, akkor most mennem kell dolgozni. Szia prücsök!
É:Oki, szia!
Ezt gyorsan letudtuk. A harmadik ablak Beni volt:
B:Vagy?
É:Igen, mibaj?
B:Smmi, csak azt akartam kérdeni, hogy jól vagy-e?
É:Igen, semmi bajom
B:Akkor jó. Holnap mien óráink lesznek?
É: 1.Magyar
2.Tesi
3.Matek
4.Angol
5.Magyar
B:Ok. Köszi melír...
É:Szívesen. Csk egy kérésem lenne.
B:Ok, nem nevezlek melírnek. 
É:Köszi! Na, de most mennem kell. Szia!
B:Szia!
Nah, akkor ezt meg is beszélük. Gyorsan lementem facebookról, majd lementem anyához.
-Szia anya! -szóltam.
-Mi kéne? -kérdezte.
-A hétvégén mehetek Krisztával Avril koncertre? -kérdeztem egy banánt pucolva.
-Hol lesz? -kérdezte.
-Amerikában. És hétfőn nem tudnék suliba menni, mert hajnalban érünk vissza.
-Mehetsz. -mondta. Én csak legöbbenve bémultam anyára.
-Ez most komoly? -kérdeztem.
-Igen, addig sem lesz nagy zűr. -vigyorgott anya.
-ÁÁÁÁÁÁÁ! Köszi! -ugrottam a nyakába, majd sikongatva felrohantam a szobámba, és azonnal felhívtam Krisztát, hogy mehetek.
Este vacsi után azonnal elaludtam, és az Avril koncerttel álmodtam.
4.fejezet
Srry, hogy késik, csak tönkrement a gépem.
Tényleg srry.
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Adél így nyomja... - © 2008 - 2024 - adel-igy-nyomja.hupont.hu